Császártöltési programok 2024
Alföldi Kéktúra AK-03 3 AK szakasz
https://www.kektura.hu/ak-szakasz/ak-03
Az Alföldi Kéktúra (röviden AK) az Alföldön áthaladó túraút, hazánk második leghosszabb túraútvonala. A hozzá kapcsolódó jelvényszerző mozgalom szervezését, az útvonal jelzéseinek és pecsételőhelyeinek karbantartását a Magyar Természetjáró Szövetség végzi.
Vendégházunk ideális a túrázók számára, ha egy kis pihenésre vágynak a kalandjuk során. A BANOVA Vendégház közvetlenül az AK-03 szakaszon található, szó szerint útba esik.
Pincesorok
A maguk nemében különlegesek Császártöltés pincesorai, hiszen szervesen beépülnek a faluba, utcát alkotva a falu részei.
A falu pincesorai: Főkáptalani pincesor, Káposztáskerti pincesor, Kis-sori pincék, Vidám sori pincék, a valamikori Erzsébet utcai pincék a Kelrárájá.
A löszpartba vájt pincék egyenletes hűvöse biztosítja a borok kiváló tárolását. A legtöbb pincét téglával burkolták, de találni még olyat, ahol a löszfalú boltívek megmaradtak. Hosszúságuk változó, a legtöbb pince 15-20 méteres, jellegzetes a pincék elé épült présház.
A legkorábbi feljegyzés 1750-ből való. Az iratból kitűnik a szőlőművelés fontossága és egyben a falu gazdálkodásának alapja. Egy 1842-es levél, melyet Henn János írt az érseknek, arra kéri a tekintetes urat, hogy beszakadt pincéje helyett új és alkalmas helyet adjon neki pinceépítéshez.
Szálas Béla kilátó
A kilátó névadója a lokálpatrióta Szálas Béla. Az ő kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre.
Érdekessége, hogy a település központjában helyezkedik el, de a közeli főútról mégsem látszik.
Vörös-mocsár tanösvény
Hossza: 2500 m
Megközelítés: a tanösvény az egykori Császártöltés-kiscsalai Csala-csárdától indul az 54. számú főút 68 km-nél.
A tanösvényen 6 db magyar nyelvű tájékoztató tábla található.
A két és fél kilométer hosszú tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók.A tanösvény állomásain levő táblák ismertetik a mocsár kialakulását, a rovarvilágra épülő kétéltű és hüllő faunát, s nádasok és nyílt vizű tőzegbánya tavak madárvilágát, halait és a löszpartok megmaradt élővilágát.
A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes is lehet, ezért csak a kijelölt útvonalon, vagy szakvezetővel ajánlott látogatni.
Császártöltés határában a löszpart alatt húzódik a Vörös-mocsár. A mocsár az egykori ős-Duna mederben keletkezett, több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A tőzeget évtizedek óta bányásszák. Az így keletkezett tőzeg gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki. A meredek löszfalakban parti fecskék és gyurgyalagok költenek. A környékben az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas keze munkája nyomán szőlő-és borkultúra honosodott meg. A különleges zamatú borokat a löszfalba vájt pincékben érlelik. Császártöltés belterületén több mint 1000, a közeli hajósi pincefaluban önálló településformaként 1100, Nemesnádudvaron 700 pince sorakozik. A tájvédelmi körzetet érinti az Alföldi Kéktúra (Császártöltés belterületén) és a kék négyzet jelzésű túraút is.
Sváb Tájház
1896-ban épült a parasztbarokk homlokzatú, Császártöltés népi építészeti kultúrájára jellemző épület. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással.
A helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal a császártöltési sváb családok mindennapi életébe tekinthetünk be a kiállított bútorokból, használati tárgyakból, ruhákból, kézimunkákból összeállított gyűjtemény segítségével.
Ősi ösvény
A sétaút 8,5 kilométer hosszú. Végigvezet a falu határában, az Öreghegyen, a Szamárvölgyben, a Káposztáskerti pincesoron. A kirándulóút párosul egy igazi nyelvi kirándulással is, hiszen az útjelző táblákon a helyre jellemző szavak három nyelven, magyarul, svábul, németül is szerepelnek.
A kissori pincéknél a a Bajai-Budai úton átkelve az Altbergen keresztül a Szamárvölgybe érünk, majd innen a falu felé vesszük az irányt és a Káposztáskerti pincesorokon át a Ligetet érintve érünk vissza a kiindulópontig.
Hajósi Barokk Kastély
A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun megye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön.
A kastély napjainkban kiállításai révén országos vonzerőt jelentő egyedi, tematikus bemutatóhelyként funkcionál.